"Jó reggelt! A pontos idő 2258. augusztus 3., szerda, 
4:30 földi idő szerint."
"A naplóbejegyzéseim szerint semmi különleges nem várható."
"Letöltsem az állomás naplóbejegyzéseit az elmúlt hat órára vonatkozó adatokat.
- Persze! Töltsd le, mentsd el, aztán mutasd!
"Megszűrjem az adatokat?"
- Nem kell!
Úgy érzem, mintha egy rongyos szőnyeget rágtam volna alvás közben, vajon miért?
Válasz ismeretlen. Orvosi napló ellenőrzése folyamatban."



- Jó reggelt, parancsnok-helyettes!
- Parancsnok!
- Jól aludt?
- Nem az alvás okozza a gondot. Hanem a felkelés, az a probléma.
 Sötétben soha nem tudok felkelni.
- De az űrben mindig sötét van.
- Tudom.



- Vészjeleket fogtunk!
- Kapcsolja ide!
"Azonnali segítséget kérünk!"
"Vadászpilóta minden földi hajónak, ismétlem, segítségre van szükségünk!"
- Itt a  Babylon 5, helyzetjelentést kérek!
"Egy szállítóhajót kísértünk, amikor a kalózok megleptek minket."
"Üldöznek minket, energiaszint 50%."
- Küldje ki a Delta-rajt! Kövessék a jelzését!
- Itt vannak! Kitérő manőver!
Mindenfelől jönnek!
- Eltűnt.


"A Földi Szövetség Spinoza csillaghajója.."
- Az azonosítóját!
"- ..azonnal indul a 9-es dokkolóöbölből. Kérjük kedves utasainkat, kezdjék meg a beszállást."
- Ez már jó ideje lejárt!
- Tudja, így alakult.
- Felderítőként a Peremvidéket jártam.
- Na és megérte?
- Igen.



- Mire a mentőosztag odaért, nem sok maradt belőlük.
-  Biztonsági elemzés?
- Hiába vágtuk el a nehézfegyver-utánpótlásukat, a kalózok egyre aktívabbak.
Már egész közel merészkednek az állomáshoz.
- Ez nem mehet így tovább! Ha nem garantáljuk a szektor biztonságát...
- Tudom, de két gond van.
Egy: Mire riasztanak minket, már túl késő, hogy közbelépjünk.
Kettő: A kalózok túl gyorsan lelépnek.
- Az ő kis hajóik nem ugorhatnak önállóan.
- A támadás helyétől a legközelebbi térkapuig 4 óra lett volna az út.
- Ők kettő alatt eltűntek.
- Tartsák a Delta-rajt készenlétben! A következő riasztásra azonnal induljanak!
- Parancsnok-helyettes, ön az első ügyeletes!
- Értettem.
- Javaslom, állítsunk össze egy listát a hetekben érkező hajókról.
És nézzük át a rakománylistát!
- Ha ki tudjuk szűrni a célpontokat...
- Rendben. Lásson hozzá!
- Nem lesz könnyű! Nem valják be a teljes rakományt.
A legtöbb lista hazugság.
- Mi megpróbálunk segíteni. Aki nem működik velünk együtt, az vállalja a következményeket.
Végeztem.



- Mr. Garibaldi, szánna rám egy percet?
Nemrég történt valami.
Eddig megtartottam magamnak, de az igazság az hogy, segítség kéne. Egy barát segítsége.
- Itt vagyok. Mi az ábra?
- Meséltem már az utolsó csatáról, a 24 óráról, amire nem emlékszem.
Újabban eszembe jutott néhány részlet, 
nem minden, de elég, hogy rájöjjek, valami történt velem.
Saját magánnyomozásommal nem jutottam tovább, ez inkább az ön szakterülete.
Segítsen nekem! Próbálja megtudni, mi történt és miért!
Ez nem hivatalos megbízás.
Ha nem akarja, nem kell elvállalnia.
- Jeff, erre semmi szükség!
Hagy halljam, kezdje az elején és ne hagyjon ki semmit!



- Nagykövet úr!
- Mr. Reno?
- Már kezdtem aggódni, hogy nem jön el.
- Én mindig megtartom, amit ígérek.
- Csak megvártam, amíg önök is így tesznek.
- És?
- Most végre megkaptam a hírt, hogy az ígért fizetségem rákerült a földi bankszámlámra.
- Itt a kért áru.
- Magasságos Teremtő!
- Gyönyörű ékszer, nemigaz?
- Ez nem egyszerűen egy ékszer.
És még csak nem is az 'áru'.
Ez.. ez a Szem, 
a kentauri nemesség legősibb szimbóluma, 
a legelső császár tulajdona volt.
Csaknem egyidős a Köztársasággal, de 100 évvel ezelőtt elveszett a Nu'Shok-i csatában.
- Ismerem a mesét, nagykövet úr, és örülök, hogy önnek ez ennyit jelent.
Nekem azonban csak egy munka volt.
Én felkutatok dolgokat: tárgyakat, embereket, amit akar.
Megkaptam a fizetségem, indulok tovább.
- Szép kis fizetség! A kormányunk pénzén egész bolygót vehet.
De én nagyon kíváncsi lennék, honnan szerezte meg ezt?
- Ne akarja tudni!



- Nagykövet úr!
- Nagykövet úr!
- Én már megnyomtam!
- Én pedig még egyszer!
- Hallom, éhínség dúl az Anyabolygójuk déli féltekéjén.
Őszinte részvétem.
- Még szép, maguk fosztották ki a természeti erőforrásainkat!
- Szóval az egész a mi hibánk?
- Pontosan.
Ne feledje, hogy maguk is tovább aknázgatták azokat az erőforrásokat, hogy táplálják a hatalmas narn hadigépezetet!
- Valahogy védekeznünk kellett!
- Úgy, hogy folytatják azt, amit mi elkezdtünk?
Szóval ez az evolúció!
- Idefigyeljen...
- Vegye áldásnak ezt az éhínséget!
Megszabadulhatnak a fölös népességtől!
- Még egy ilyen megjegyzés, Mollari, és magától fogunk megszabadulni!
- Fenyegetőzik?
- Fenyegetőzöm!
- Akkor menjen a pokolba!
- Maga meg csókolja meg az erszényemet...
- Most nézze meg, mit csinált!



- Azt hiszem, amikor végeztek velem, a Minbarik minden velük kapcsolatos emléket kitöröltek az agyamból, visszaraktam a hajómba és elengedtek.
- Biztos benne, hogy Delenn-t látta?
- Abszolút.
- 11 év telt el, az hosszú idő. Kihűltek a nyomok.
- Tudom, és nem is mára várom az eredményt.
11 évig vártam, és bírom még. De ha megtud valamit...
- Értettem, nyitva tartom a szememet.
És, Jeff, köszönöm, hogy így megbízik bennem!
- Ne köszönje, míg nem tudja, hová vezet ez a dolog!
Lehet, hogy mindketten megbánjuk még!



"- Nem vagyok benne biztos, hogy jól értettem a kérdését, Mr...."
- Morden.
- Igen, Morden!
Mit is mondott, ki engedélyezte ezt a beszélgetést?
- T'Bar tanácsos, az Első Körből.
- És ő tudja miről van szó?
- Nem, de annak érdekében, hogy önhöz bejuthassak, ajánlás kellett.
Ő megadta.
De ön még mindig nem válaszolt a kérdésemre!
Mi az óhaja?
- Hogy érti azt, hogy mi az óhajom?
- Mi az óhaja?
- Mit óhajtok vacsorára?
- Mit óhajtok csinálni ma este...?
- Mi az óhaja?
- Ez nevetséges!
Azt óhajtom, hogy menjen innen és hagyjon engem békén!
- Ahogy óhajtja!
- Várjon!
Hogy mit óhajtok?
A kentaurik kifosztották a világomat!
Igazságot akarok!
- De mi az óhaja?
- Kiszívni a velőt a csontjaikból, és porrá őrölni a koponyájukat!
- Mi az óhaja?
- Lerombolni a városaikat, befeketíteni az egüket, beszántani a földjüket sóval!
Mindenestül eltörölni őket!
- És aztán?
- Nem tudom.
Amíg a világom biztonsága szavatolva van...
Más nem nagyon számít.
- Értem.
Köszönöm, hogy időt szánt rám, nagykövet úr!
Minden jót!
- Badarság!



"A Marie Celeste csillaghajó hamarosan indul. Kérjük, fejezzék be a beszállást!"
- Mollari nagykövet?
- Igen, Lord Kiro.
- Megtisztel, uram!
Bemutatom Lady Ladira-t, a nénikémet és egyben házunk jövendőmondóját.
- Nagykövet úr?
- Hölgyem!
Minden rendben?
- Igen, csak fárasztó volt ez az út.
Kimerítő, ha nincs hozzászokva a hosszú űrutazásokhoz.
- Egy kis pihenés segít majd! Előkészítettem mindent.
- Megvan a Szem?
- Igen.
 Méghozzá...
- Ez a hely...
Magasságos Teremtőm!
- Hölgyem?
- Halált látok! Pusztulást!
Tüzet! A Babylon-nak vége, ez a hely el fog pusztulni!
Tűz, halál, fájdalom!
Nem.
Nem!
- Biztos nincs semmi baja?
- Jól vagyok, Kiro.
Látomásom volt, nagyon erőteljes.- Azt mondta, hogy ez a hely el fog pusztulni!
- Igen.
Azt mondtam.
Bocsássanak meg, most már muszáj lepihennem!
- Hát igen, a nénikém túl komolyan veszi a jövendőmondó szerepét.
- Ön nem hisz a látomásának?
- Nem egyszer tévedett már.
Az első születésnapomon azt mondta, a végzetemet árnyak okozzák.
- Árnyak?
- Igen, árnyak. Hát nem nevetséges?
Hol van a Szem?
- Biztonságban.
- Szeretném látni.
- Én azt a parancsot kaptam...
- A családom több mint egy évszázada várja már, hogy a Szem előkerüljön.
Ez házunk szimbóluma! Nemességünk jelképe és a becsületünké!
És most az enyém a tisztesség, hogy hazavihetem!
Miután oly sokáig kuttattam utána, hagy legyen kicsit az enyém, mielőtt átadom a császárnak!
- Természetesen.



Hat az Egynek! Cépont megvan, megfigyelést megkezdtem.



- Mi a célja ezzel a kérdéssel, Mr. Morden, ugyebár?
- A kérdésem maga a cél, nagykövet asszony!
Mi az óhaja?
- Úgy hallottam, G'Kar nagykövet úrnál is járt.
Mindegyiküknek felteszi ezt a kérdést?
- Talán. Ez érvényteleníti?
- Nem, de elgondolkodtató...
- Talán valami baj van?
- Nem, csak kimerültem!
- Nagykövet asszony?
- Menjen!
Menjen innen! Most rögtön!



- Itt vannak.
-Igen!
- Senki nem tudja, hogy itt van?
- Senki, kivéve azt, aki idehozta.
- De az ő diszkréciójában bízhatunk.
- Jó.
Jó, akkor, eztán se verjük nagydobra!
Jobb lesz, ha a kormány azt jelentheti be, hogy otthon találtak rá, mintha kiderülne, hogy egy idegentől kellett megvenni.
- Nagykövet úr!
- Tudnia kell, hogy a dolgok, változnak odahaza.
- Hallottam egyet s mást.
- Népünk napról-napra elégedetlenebb a vezetőivel.
A császár már csaknem egy éve minden közszereplést a miniszterelnökre bíz, de az ő személye nélkül a szenátus egyre inkább veszít a hiteléből.
- Hát ezért kellett nekik annyira a Szem, ugye?
- Igen. Nincs a hatalomnak jelentősebb szimbóluma!
Mollari a Szem jog szerint az én családomé. Az én házamé!
Miért adnám a császárnak?
- Mindannyian hozunk áldozatokat.
- Mi lenne, ha visszatérnék a Szemmel, és magamnak követelném a trónt?
- Lord Kiro, kérem! Megértem az érzéseit.
Megtehetné, amit elmondott, de támogatás nélkül egy napig sem maradna életben!
Már nem a régi szép időkben élünk, Lord Kiro.
- Nem.
Sajnos!
- Ma éjjel még ön őrízze! Nehogy valami bolondságot kövessek el!
- Jó éjt!
- Jó éjt!
- Hol rontottunk el mindent, Mollari?
Mikor lett vesztes belőlünk?
- Nem tudom.
Nem tudom.



- Figyelem, figyelem! Általános riadó!
- Kiüríteni, kiüríteni!
A dokkolóöblök felé tartanak, ismétlem, a dokkolóöblök felé tartanak!
Ki kell vágnunk magunkat!
Önmegsemmisítés!

- Kapitány, a kalózok jeleit fogom!
- Lehetetlen, a képernyőkön nem látszik semmi!
- Hé, ezek honnan jönnek?
- Nem tudom.
- Mikor érnek utol?
- 20 perc múlva.
- Harci riadó! Meghajtás maximumra!
Előttük kell elérnünk a térkaput!

- Achilles teherhajó mindenkinek az Epszilon-szektorban!
Achilles teherhajó mindenkinek az Epszilon-szektorban!
- Segítséget kérünk!
"- Ismétlem, segítséget kérünk!"
"Kalózok támadtak meg minket!"
"Teljes sebességgel a térkapu felé tartunk."
"Válaszoljon valaki! Segítséget kérünk, ismétlem, segítséget!"
- Vettük, Achilles! Indul a segítség.
- Köszönjük!
- Parancsnok-helyettes, indulhatnak!
"- Vettem."
"Hallották, Delta-raj indulás!"



- Hat az Egynek! Bekapták a csalit!
Kb. két óra míg újratöltik a Kobra-öblöket.
- Tartsátok fel őket! Mi elintézzük a Babylon 5-öt.

"Közelítse meg a 13-as dokkot! Isten hozta, Kosh nagykövet!"



- Húsz percen belül el kell érnünk a hajót.
- Van kapcsolat Achilles-szel??
- Igen, még mindig fogható a jele.
- Reméljük, hogy időben érünk oda. Delta-7 és 8, maradjanak le, és figyeljék a kaput!
Ha a kalózok mögénk kerülnek, kapcsolódjanak be!
Tudni akarom, hogy közlekednek ilyen gyorsan!
- Meglesz.
- Teljes meghajtás! Fegyvereket készenlétbe! Szükségünk lesz rájuk.
- Vettem, Delta Vezér!



"Mi készen állunk. Hozza a Szemet, félúton találkozunk!"
- Jó! Értesítettem az Anyabolygót az érkezéséről.
- A térkapunál díszkíséret várja majd.
Ne aggódjon, útközben egy percre sem marad védelem nélkül!
"Hát remélem is!"
"Akkor tehát várom, nagykövet úr!"
- Nagykövet úr, éppen önhöz tartottam. A nevem...
- Sajnálom, de nincs időm csevegni! Kérjen a titkáromtól időpontot!
- Kértem.
- Akkor kérjen másikat!
Sose jön a lift, ha siet az ember!
- Nagykövet úr, engedélyezték, hogy beszéljek önnel!
- Igen, igen, igen, tudom. Na és, mit óhajt?
- Ez az én kérdésem is! Mi az óhaja?
- Maga elmebeteg! Menjen innen! Zaklasson valaki mást!
"Úticél?"
- 12-es dokk!
Maga nagyon kitartó fiatalember.
- Kénytelen vagyok. Nem mehetek el innen, amíg választ nem kapok.
Mi az óhaja?
- Micsoda ostobaság ez?!
- Talán az.
- Mi az óhaja?
- Talán egy kis nyugalom.
- Valóban csak ennyit, nagykövet úr?
- Jól van, rendben!Tudni akarja, hogy mi az óhajom? Tényleg tudni akarja az igazat?
Azt akarom, hogy a népem visszakapja az őt megillető helyet a galaxisban!
Látni akarom, hogy ismét kinyújtjuk hódító kezünket a csillagok felé!
Hogy újjáéled régi dicsőségünk és egykori hatalmunk!
Megelégeltem, hogy rohanásban élem az életem, mint aki folyton késésben van, és közben félek hátranézni, de előre is!
Azt akarom, hogy olyan legyek én is, mint régen!
Azt akarom...
Vissza akarok kapni mindent, ami az enyém volt!
Feleltem ezzel a kérdésére?
- Igen.
Igen, felelt.



- Parancsnok, a Delta-raj bejelentkezett!
Közelednek az Achilles pozíciójához.
- Jó.
Valami gond van?
- Mostanában a kalózok mindig a Babylon 5-höz közelebb támadtak.
Most azonban egy egész szektorral odébb.
Szeretném átnézni az Achilles rakománylistáját!
- Máris.



- Álljanak meg!
A Szemet akarom!
- Miről beszél, jóember?
- Ne hazudjon, nagykövet úr!
És, hogy elkerüljük a további gondokat, mostantól mindannyian túszok!
Vidd ezt a hajóra!
És rejtsd el a hullákat! Nem kerülhetnek elő, míg itt vagyunk!
Mozgás!



- Parancsnok! Megvan a rakománylista, amit kért.
- Biztos, hogy ebben minden benne van?
- Igen, uram.
- Hidropónikai eszközök, atmoszféra-vizsgáló berendezések, ezért nem adnának sokat a feketepiacon.
- Ez nem éri meg a kockázatot.
- Akkor miért támadtak?
"Babylon Központ a Delta-rajnak! Hall engem, Delta Vezér?"
- Hallom, Babylon Központ!
"- Mi a helyzet?"
- A kalózok úgy tűnik, megfutamodtak. Üldözzük őket.
"- Negatív, Delta Vezér. Térjenek vissza!"
- Ismétlem, térjenek vissza a bázisra!
- De parancsnok!
"- Az egész csak csel volt!"
El akarták távolítani magukat az állomástól. Térjenek vissza azonnal!
- Értettem, Babylon Központ!
- Mi érkezik, vagy indul két órán belül?
- Kicsi a forgalom. Csak pár felderítőhajó és egy kentauri utasszállító.
- Az utasai?
- Lord Kiro és Lady Ladira.
A 12-es dokkból indulnak, 10 perc múlva.
- Ez lesz az!
Garibaldi álljon készenlétben az Alfa-rajjal! Én a dokkhoz megyek.



- Nagykövet úr! Az önök indulni készülő hajóját...
- Parancsnok, ez nem a legjobb pillanat!
- Figyelmeztetnem kell, most értesültünk róla, hogy...
- Parancsnok, vigyázzon!
- Jól van! Ha bárki megmozdul, Lord Kiro agyát szétloccsantom a falakon!
Elviszem a hajót és őt is!
Ha megpróbálják lezárni a dokkolóöblöt, a hajtóművel égetek utat magunknak, értette?
- Értettem.
- Nem fogjuk megállítani.
- Maga valóban okos ember, Sinclair!
Mozgás!
- Kiro, Kiro, ne!
- Parancsnok, mit művel? Nem engedheti futni!
- Garibaldi, 5 perc múlva egy kentauri utasszállító hagyja el a dokkolóöblöt.
Lőjék ki a hajtóművét, de ne semmisítsék meg!



"Alfa-raj startra kész!"
- Beprogramozzuk a térkaput, hogy dobja vissza a hajó azonosítóját.
Kiengedjük, nehogy megrongálja az állomást, de higyje el, nem jut messzire!
- Ladira, el kell mennünk innen!
- Az árnyak.. az árnyak eljönnek érte.

- Helyzet?
- A kentauri hajó kiért, megpróbálja aktiválni a kaput!
- Jól van! Mr. Garibaldi, indulhatnak! Kapják el őket!
"Meglesz!"
- Jól van emberek, indulás!
- Ekkora hajó nem nyithat saját térkaput, a miénkhez pedig nem fér hozzá.
Mire a következőt elérnék, Garibaldiék, 
sarokbaszorítják. Ha kell, türelmesen várhatunk is, de...
- Parancsnok! Ugrási pont nyílik a 3-as szektorban!
- Micsoda?!
Hát így közlekednek a kalózok ilyen gyorsan!
Egy ekkora hajó már kapu nélkül is ugorhat.
- Támadóalakzatban jönnek!
- Fegyverek aktiválva!
- Zsilipeket lezárni! Harckészültség!
Riadó! Védelmi rendszert aktiválni!
- Védelmi rendszer aktiválva!
- Alfa Vezér, bármi van azon a hajón, nagyon kell nekik. Ne hagyja elmenekülni!
- Mi lesz az állomással?
- Mi gondoskodunk magunkról. Menjenek!
"Értettem!"
- Jól van, Alfa-raj, adjunk nekik!
- Ladira!
Ladira, biztos helyre kell mennünk!
- Tűz. Halál és pusztulás.
- Nem maradhat itt! Jöjjön velem, kérem!
- Nem érdekes. Az árnyak eljöttek Lord Kiro-ért.
- Az árnyak eljöttek mindannyiunkért.
Menjen innen! Őket nem kapja meg!
Menjen!
Menjen innen!
Most, rögtön!

"Parancsnok, az utasszállító az anyahajó felé tart. Nem követhetjük."
-Alfa Vezér az Alfa-rajnak! Ezeket légköri repülésre tervezték, célozzanak a szárnyakra, ott sebezhetők!
Kalibrálják át az összes tűzelőállást hosszú távú célkövetésre!
Két és öt kilométer közti értékekre!
- Ahhoz ki kell kapcsolnom őket.
- Csinálja!
- Babylon Központ Alfa Vezérnek!
"- Terelje őket az állomás vége fele!"
- Vettem!
- Szóljon, ha odaértek!
- Még egy perc.
- Védelmi rendszer visszakapcsolva. Lőtávolság 3.9 kilométer.
- Rájuk zárjuk a csapdát!
- Babylon Központ a Delta-rajnak! Indulhatnak!
"Vettem, Babylon Központ!"
- Na ki van itt?
Taktikai képet!
- Visszavonulnak.
- Jó!
- Egyenesen az ágyúcsövek felé.
- Delta-raj, tűz!
Alpha-raj, tűz!
Védelmi rendszer, minden ágyú tűz!
Most végük!
- Delta-raj, új cél a parancsnoki hajó!
"- Az Alfa-raj itt rendet csinál."
- Értettem.
- A fenébe!
- Delta Vezér Babylon Központnak! Ugrási pontot nyitnak..
"- ..maximális meghajtásra kapcsolok!"
- Negatív, Delta Vezér! Hagyjanak fel az üldözéssel!
A vadászaik már megvannak, ne kockáztassanak!
- Parancsnok...
"- Ez parancs, Delta Vezér!"
- Őrület!
Delta Vezér a Delta-rajnak! A műsornak vége, visszatérünk a bázisra.

- 11 kalózvadász elpusztult és még négyet elfogtunk.
Kihallgattuk a pilótákat. Az állomás sérülésein már dolgoznak a javítórobotok.
Van néhány sebesült is, de semmi komoly.
Úgy tűnik azonban, hogy Kosh nagykövet szkafandere megsérült. Nem árulja el, hogyan.
- Azt mondta, ő maga javítja meg.
- És a mi hajóink?
- Három vadászunk megsérült, be kellett vontatni őket.
Két hajót elvesztettünk.
Alfa-6 időben katapultált, most a gyengélkedőn van. A doki szerint rendbejön.
Delta-9 meghalt. Értesítsem a családját?
- Ne, majd én!
- Az apja a Földön, a nővére a Mars-kolónián, minden adat ott van.
De a kalózok még jobban megjárták! Talán nem is látjuk viszont őket soha.
- Az anyahajójuk még megvan.
- Tudom, de az a vadászok nélkül védtelen.
Jó ideig nem okozhatnak majd gondot, már ha egyáltalán visszatérnek.

- Parancsnok, látni kívánt minket?
- Igen! A kalózok által elrabolt hajónak ön a tulajdonosa, Lady Ladira.
Nyilván öntől akartak valamit.
Szeretném tudni, mi volt az, mit keresett itt, és miért nem tüntették fel a rakománylistán!
- Ez egy nagyon hosszú történet, parancsnok!
- Hát, az időm az önöké.



- Nagyon meggyőző volt az alakítása, de most már szóljon a kapitánynak, hogy...
- Sajnálom, nem ér rá!
Zárjátok el, míg nincs rá szükség!
- Most mit akar? Megegyeztünk!
- Így van, múlt időben!
Mi erősek vagyunk, szervezettek, de nem dönthetjük meg a kentauri kormányt, csakhogy magát ültessük a trónra!
Nem tudom, mit vár ettől a Szemtől, hogy a láttára leborulnak maga előtt?
Nem hiszem.
- Én segítettem maguknak, megadtam a menetrendeket...
- Hálásak is vagyunk.
- Ez a hajó.. saját ugrási pontot nyithat, mindent ráköltöttünk, amit az utolsó 5 évben összeloptunk.
A Szemért kapható váltságdíjból még egy, sőt két ilyet vehetünk!
Ez érte meg a kockázatot, nem a maga terve.
- Na és mi lesz velem?
- Küld egy üzenetet az Anyabolygójukra.
A Szemért látatlanban is fizetnek, de magára csak akkor költenek, ha biztosan tudják, hogy él.
Szóval, ne búsuljon, Lord Kiro! Nem új császárként megy haza, de legalább élve!
És ha ott van, tovább fizet nekünk, 
nehogy bárki is megtudja, milyen kapcsolatban...
- Mi a fene? Mi ez?



- Biztos, hogy bírni fogja az utat, Lady Ladira?
- Teljesítenem kell a kötelességemet.
És önnel mi lesz, nagykövet?
- Hogy velem?
Azt hiszem az én karrieremnek befellegzett!
A Szem eltűnt.
Ha elő is kerül, csillagászati árat kérnek majd érte.
- Sajnálom, szóljon, ha bármiben is segíthetek!
- Köszönöm, de attól tartok, rajtam csak egy csoda segíthet!
Jó éjt, Lady Ladira!  Holnap reggel elkísérem a hajójához.
Alighanem néhány nap múlva én is követem.

- Bárki is az, menjen innen!
Jól van!
Jól van! Mi jöhet még ezek után? Lépjen be!
- Jó estét, nagykövet úr!
- Maga?
Menjen innen, késő van! Nincs kedvem játszadozni!
- Elmegyek, megkaptam, amit akartam.
De előbb még...
Egy ajándék, ismeretlen barátaitól.
- A Szem!
Hogyan?
Most meg hová tűnt?
Hagy hívjam meg egy italra!
Hagy hívjam meg egy hajórakomány italra!
Hogy hálálhatom meg magának?
"Jelentkezni fogunk, nagykövet úr. Jelentkezni fogunk."



-Szóval kirendeltem pár biztonsági őrt Lady Ladira mellé.
Londo-val meg elbeszélgettem a hiányos rakománylista ügyében.
- Ha tudunk a Szemről, nem lepnek meg a támadók.
- Az biztos.
Megnézem, ezúttal rendben elindulnak-e. Velem jön?
- Nem. Egy óra múlva érkezik a Földerő hajója, hogy elszállítsa a kalózokat.
Elrettentő, nyilvános tárgyalást akarnak.
- Hiszem, ha látom!
- Más egyéb?
- A másik ügy, aminek utánanéztem...
Körbeszimatoltam, és...
Nézze Jeff, nem maga volt az első a parancsnok-jelöltek közt!
- Ezt gyanítottam. Meglepett, mikor kineveztek.
- Hányadik voltam a sorban?
- Sokadik.
Elvégre, a gondok ellenére, ez mégiscsak egy zsíros állás.
Az egész vezérkar sorba állt érte, de minden nevet visszautasítottak, míg oda nem értek a magáéhoz.
- Mármint kicsodák?
- A minbari kormány.
Ők voltak a terv első támogatói, azzal a feltétellel, hogy ők hagyják jóvá a parancsnok személyét.
Magát akarták.
- Miért?
- Nem tudom.



- Parancsnok, örülök, hogy el tudott jönni. Szerettem volna beszélni önnel!
- Nem tudom, Mollari nagykövet úr megemlítette-e önnek, de amikor megérkeztem látomásom volt erről a helyről.
- Elmondta, de a támadást megúsztuk. Az állomás épségben van.
- Egyelőre.
De a látomás, parancsnok, a látomás még mindig ugyanaz.
Nem egyszerű dolog, de megmutathatom önnek, 
ha bízik bennem.
- Ez...
Ugye csak egy lehetséges jövő volt?
- Jövő mindig változik.
Mi alakítjuk, a szavainkkal, tetteinkkel és a hitünkkel.
Ez csak egy lehetséges változat, és én remélem, hogy még elkerülhetik.