2370-es évek elején járunk. A Föderáció és újdonsült szövetségese, a son'a faj képviselői, egy kultúrális megfigyelőközpontot üzemeltetnek a békés ba'ku faj bolygóján. Az egyszerű, faluközösségben élő népnek nincs tudomása arról, hogy megfigyelés alatt áll. A fejlett son'a technológia segítségével mind a megfigyelőközpont, mind a terepen megfigyelést végzők álcázva vannak, tehát a lakosság számára láthatatlanok. Ezen változtat a hirtelen ámokfutást rendező Data, aki fézerével megsemmisíti a megfigyelőkön, illetve a központon található álcázást, így azok végérvényesen lelepleződnek a lakosság előtt. Mivel az android kezd egyre veszélyesebbé válni, ezért elkezdik fontolgatni a tiszt megsemmisítését.

Eközben a Csillagflotta legmodernebb hajója, az Enterprise, a Dominion és a Föderáció között dúló háborútól távol diplomáciai küldetést teljesít. Picard kapitány értesülve az történtekről úgy dönt, hogy félbehagyja küldetését, és megfékezi az Enterprise korábbi másodtisztjét, megmentve ezáltal a Csillagflotta jogos haragjától. Ezt a feladatot kisebb nehézségek árán sikerül megoldania a klingon Worf parancsnokhelyettes segítségével. A látványos üldözési jelenet közben a film megcsillantja a Star Trek szokásos humorát, így a manőverek közepette élvezhetjük az üldöző és az üldözött karaktereket megformáló színészek énekhangját is.

Data hatástalanítása, majd megjavítása után látszólag minden visszatér a normális kerékvágásba. A legénység tiszti állománya most már szabadon leszállhat a bolygóra, hiszen jelenlétük már egyébként sem titkolható tovább. A mintegy hatszáz főbol álló ba'ku nép tagjaival, és a megfigyelést vezető Dougherty admirálissal történő beszélgetések során egyre inkább kituűik, hogy itt jóval többről van szó, mint egy egyszerű kultúrális megfigyelés. A bolygó sajátos energiasugárzása hatással van a lakosság öregedési folyamatára, így ennek köszönhető, hogy a ba'ku nép tagjainak zöme több mint háromszáz éves. Ezt a sugárzást akarja kihasználni a son'a faj a Föderáció segítségével. A son'a egy koros, halódó faj, amely ezt a különleges eroforrást kihasználva szeretné annak hatását a saját javára fordítani. Ehhez azonban először is száműzniük kell bolygójukról az egész ba'ku fajt.

Dougherty állásponja az, hogy hatszáz fő kálváriája tulajdonképpen elhanyagolható azokhoz a milliókhoz képest, akiknél ezt a fiatalító erőt kihasználva segíteni lehetne. Ezzel a Csillagflotta megkérdőjelezi a Föderáció legfontosabb alapelvét, az elsődleges irányelvet, mely szerint külso erőnek nem szabad beavatkozni egy nép életébe, mert ezzel az adott társadalom pusztulását idézheti elő. Picard felhívja erre Dougherty figyelmét, de az admirális válaszul nyíltan megparancsolja, hogy a kapitány térjen vissza az eredeti küldetéséhez. Picard válaszút elött áll: ha teljesíti a parancsot, akkor megszegi a Csillagflottának tett esküjét, ha megtagadja azt, akkor pedig kockára kell tennie mindenét, amit elért eddig az életben.

Ez a film a fentebb vázolt két értékrend küzdelméről szól a továbbiakban. A film nem szűkölködik a váratlan fordulatokban: lélegzetelállító csaták, kisebb földindulás, fogság és árulás követik egymást, miközben a háttérben folyik a felek közötti taktikai ütközet is. Az eseményeket egy csipetnyi romantika, és a Star Trek sajátos humora fűszerezi. Ezen felül nem maradhatott ki a főszereplők közötti személyes kapcsolatok továbbfűzése sem. Az események végeredménye természetesen nem lehet kétséges. Vagy talán mégis? Ennek az eldöntése a továbbiakban már a nézők feladata. Habár a film rengeteg akciójelenetet tartalmaz, mégsem tekinthető csupán akciófilmnek. A történet középpontjában mégiscsak az emberség áll, hiszen embernek lenni gyengeség, a mi erkölcsi gyengeségünk, és egyben támaszunk.