Az ISN híradóját látjuk, miközben Jane Egon a híreket mondja, a képen az öngyilkosságot elkövetett Clark elnök látható lepellel letakarva, a lepelre valaki egy cédulát ragasztott, amin a következő felirat olvasható : Traitor to Earth.
- Hivatalosan is megerősítették a hírt, hogy Clark elnök hajnali 2 óra 53 perckor inkább sajár kezével kioltotta életét, mintsem hogy bíróság előtt feleljen tetteiért. A holttestet a szakértők a helyszínen vizsgálják.
A képen egy iroda nyíló ajtaját látjuk, amely mögött Sheridan kapitányt pillantjuk meg a Földi Erő tábornokainak társaságában. Jane folytatja a híradást.
- A csata után Sheridan megadta magát a Földi Erő vezérkarának, amely most fontolgatja, vádat emeljen-e ellene. Sheridannek a közvélemény körében tapasztalható népszerűsége ellenére magyarázatot kell adnia, hogy miért fordult saját honfitársai ellen. A reggeli sajtókonferencián az ideiglenes ügyvezető elnök Suzanna Luchenko nyugalomra szólította fel a lakosságot.

Hangzavar, a riporterek tolakszanak és egymást túlkiabálva igyekeznek feltenni kérdéseiket, amikor Luchenko elnökasszony beszélni kezd.
- Tudjuk, hogy sokan bosszút akarnak állni azokon, akik ilyen sok fájdalmat és szenvedést okoztak. Azt kérjük, hogy próbáljanak jobb belátásra térni. Adjanak időt a bíróságnak, az igazságszolgáltatásnak, hogy megtalálja és felelősségre vonja a felelősöket. Csak a tények nagyon alapos tanulmányozása és mérlegelése után tudjuk különválasztani azokat, akik meggyőződéssel támogatták Clark elnök diktatúráját azoktól, akik csak életük féltése miatt működtek együtt a rezsimmel.
- De mi lesz Sheridan kapitánnyal ? - kiáltja egy riporter.
- Aggodalommal gondolunk Sheridan helyettesére, Suzan Ivanovára, aki súlyos sérülést szenvedett, amikor Clark erői megpróbálták csapdába csalni a bolygóközi flottát. A hálás Föld imádkozik érte.

Az egyik Fehér Csillag fedélzetén Franklin doki tart a Babylon 5 felé.
- Gyorsabban ! Gyorsabban kell mennünk ! - mondja a hajó személyzetének és önmagának is.

A Babylon 5-ön a Medilaborban Marcust látjuk, amint Ivanova mellett fekszik, már élettelenül. A Medilabor munkatársainak 2 tagja megrémül, amikor megpillantja őket. Az orvosnő ijedtében elejti amit a kezében tartott.
- Jézusom !

Személyszállító űrhajó dokkol az űrállomáson, majd a Medilaborban Franklin doki Ivanova parancsnok állapotáról érdeklődik a Marcust felfedező doktornőtől.
- Hogy van ?
- Sokkal jobban ! A kezelés hatott.
- És Marcus ?
- A szervezete, az agyműködése, a szive leállt. A gépezet teljesen kiszívta az életerejét és átvitte Ivanovába.
- Ö jól van ?
- Hát fogjuk rá... - válaszolja az orvosnő miközben beszállnak a liftbe.

Ivanova a Medilabor egyik üvegfala mellett a padlón kuporog és Marcust siratja. 
- Álljon meg ! - próbálja meg egy őr feltartóztatni a dokit.
- Én vagyok az !
- Elnézést doktor...
- Hagyjanak békén ! - fakad ki Ivanova.
- Suzan, én vagyok az... Jól vagy ?
- A fenébe Stephen, hogy tehetett ilyet ? Én nem akartam volna, nem kértem volna tőle ilyet soha !
- Tudom...
Ivanova alíg tud szólni, a könnyeivel küszködik. Franklin leül mellé.
- És honnan tudott arról a gépről ? - szólal meg végre. Amikor a kezünkbe került az idegen szerkezet, Sheridan és én úgy döntöttünk, a legjobb ha senki sem róla, úgyhogy kódoltam a fájlokat. Legalább egy tucatnyi biztonsági rendszeren hatolt át.
- Jellemző. Mindig ilyenekkel babrált, nem tudtam leállítani. Ö volt a legfegyelmezetlenebb, a legidegesítőbb... Ott feküdtem és éreztem, hogy elhagyom a testemet. Utoljára arra gondoltam, hogy most... meg fogok halni. Nem is volt rossz... És akkor hallotam, hogy egy távoli hang azt mondja, hogy... szeretlek ! Arra gondoltam, Isten az ! Isten az, mert... mert olyan angol akcentusa volt mint a régi filmekben. Aztán éreztem, hogy valamilyen erő lehúz. Nehéz lettem, nagyon nehéz és fáradt. Kinyitottam a szemem... és ott feküdt mellettem ! Rákapcsolva arra az átkozott gépre én meg próbáltam szétkapcsolni. Stephen esküszöm próbáltam, de meg sem bírtam mozdulni.
- Figyelj ! Nem tehettél semmit. Rendben ? Traumában voltál, nem okolhatod magad.
- Nem is... nem... csak tudod... egész életemben csak gondjaim voltak a kapcsolataimmal. Talán feltűnt.
- Kicsit.
- Akiket szerettem, vagy fájdalmat okoztak, vagy elhagytak. Akik maradtak, belül üresek voltak. Felszínesek. Egy idő után feladtam a keresést. Aztán... itt volt Marcus. Tudtam, hogy sosem bántana. Tudtam, hogy ő sosem hagyna el. És tudtam, hogy szeret ! Tudtam ! Csak magamnak sem vallottam be. Olyan sokat adott és cserébe annyira keveset kért, csak egy kedves szót vagy egy mosolyt, de én két éven át csak bántottam... Csak azért, mert nem azt láttam, amit kerestem. Féltem.
- Tudtad, hogy nem menne. Csak védekeztél az újabb fájdalom ellen, ez minden.
- Lehet. De lehet, hogy meg kellett volna próbálnom. Megérdemelte volna. Most már késő... Legalább egyszer lerohantam volna !
- Lerohanni ? Azt mondtad lerohanni ? - csodálkozik Franklin.
- Ö így mondta volna. Úgyse merte volna soha megtenni.
- Így is lehet kezelni a viszonzatlan szerelmet.
- Minden szerelem viszonzatlan. Mindegyik...
Erre már Franklin doki nem tud mit mondani, csak átöleli a síró parancsnokőt.

G'Kar és Londo találkozik a Babylon 5-ön, mielőtt a Földre indulnának. A háttérben egy szerelő hegeszti a tetőszerkezetet.
- Késett ! - mondja G'Kar Londonak.
- Nenene nee, ön jött korábban - válaszolja az.
- Én sosem jövök korábban.
- Á, hát ez igen meglepő ahhoz képest, amit hallottam. Persze tudom, csak nézőpont kérdése. De egy narn számára 2 percig tart a dolog. Tehát ha az időtartamot tekintjük, ez csodálatos, de a kentauriaknál... órák eltelnek mire az ember a javához ér. Hehehehe.
G'Karnak láthatóan kellemetlen Londo szellemeskedése, szerencséjére Vir érkezik, így nem kell folytatnia a vitát.
- Londo ... - kezdi Vir, de az belefolytja a szót.
- Késtél !
- Én csak... sajnálom, igazán sajnálom. Öö... csak tudja... államérdekről van szó. Helyesebb lenne, ha...
Vir a fejével int, jelzi Londonak, hogy menjenek távolabb, ahol négyszemközt beszélhetnek.
- Öö... ja, igen, értem - válaszolja Londo. G'Kar, kérem menjen előre, mindjárt követjük. Ó G'Kar, útközben a Föld felé adok néhány tanácsot, hogyan tudja leküzdeni azta kis öö... problémát.
G'Kar megcsóválja a fejét és elvonul.
- Milyen problémát ? - érdeklődik Vir.
- Á, semmiség. Elég különös kapcsolat van kialakulóban közöttünk. Olykor az az érzésem, hogy élvezem. De nem számít. Mi az Vir ?
- Üzenetet kaptam otthonról épp mielőtt elindultam. A régens beteg, haza kell mennie.
- Mit tehetek ? Nem vagyok orvos !
- De Londo, komolyabb a helyzet ! Azt mondják, hogy a régens nemsokára itthagy minket. Ha ez bekövetkezik... a királyi udvar önt jelölte ki népünk vezetésére. Ön lesz a császár Londo ! Hát nem csodálatos ?
- Eh... - Londo elkomorodik, miközben ezt mondja - igen Vir, remek hír.
- De Londo ! Azt hittem, hogy...
- Gyere, sietnünk kell ! Különben egészen a Földig hallgathatok egy zsémbes narnt.

Föld Dóm. Sheridan kapitány egy tanácsteremben ül az asztalnál. Az ajtó kinyílik és Bester lép be rajta.
- Hello kapitány ! Remélem nem haragszik, hogy beugrottam. Elmondtam mekkora barátok vagyunk. Mint Holmes és Watson. Rebo és Zooty.
- Tűz és víz - szól közbe Sheridan - nappal és éjszaka.
Bester leül az asztal ellenkező végéhez és egy kisméretű zavarókészüléket helyez maga elé az asztalra.
- Így pár percig nyugodtan beszélhetünk, amíg fel nem tűnik nekik, hogy ez több mint hétköznapi zavarás.
Bester meglöki a készüléket, amely átcsúszik Sheridanhez.
- Sosem támad egyenesen ugye Mr. Bester ? Mr. Garibaldi elmondta mit tett vele. Felhasználta, hogy leleplezzen egy összeesküvést.
- Nos, Mr. Garibaldi nyilván azt hiszi, hogy mindenért én felelek.
- Edgars meggyilkolásáért. Árulja el, hol az a tok amit elloptak a széfjéből ? Amiben az antitelepata vírus volt.
- Nem tudom miről beszél - válaszolja egy kis szünet után ártatlanul Bester. De ha volt is ilyesmi, igyekeznénk elpusztítani a vírust, ám megtartanánk az ellenszert, ha esetleg más is alkalmazná.
- És a felesége Lise ?
- Róla nem tudok semmit. Vele nincs már semmi dolgom. Ami a többit illeti, Mr. Garibaldinak nincs tanúja, hacsak nem akar bevonni egy telepatát, hogy szkenneléssel bizonyítsa az igazát. Persze ahhoz, hogy a földi bíróság elfogadja, a Pszi Hadtest tagjának kell lennie.
- Azt hiszi mindent biztosított igaz ?
- Majdnem - mondja Bester, majd közelebb ül Sheridanhez. Kivéve egy valamit. Tudni akarom, hogy a szerelmem azok közt volt-e, akikkel megbénította a flottát a kis háborújában. Mert ha igen, és emiatt halt meg, jobb ha tudja : nem távozik élve ebből az épületből !
- Elképesztő ! - válaszolja Sheridan. Azt hiszi talán megijedek a fenyegetésétől ? Tegye meg, különben halott ember ? Halál ? Megjártam ! Láttam !
- Ez nem fenyegetés, hanem ténymegállapítás ! Hat mesterlövésszel le tudok záratni minden kijáratot.
- Ó !
- Amint kidugja a fejét, golyót eresztenek bele !
Sheridan feláll és odamegy az ablakhoz.
- Tudja mi a különbség köztünk Bester ? Maga azért használ fel embereket, mert élvezi. Közben bajuk esik, Istenem, ilyen az élet ! A háborúban a telepaták bevetése életem legnehezebb döntése volt. Franklin átnézte az aktáikat. Minden kiválasztott egyedülálló, nincsen családja, szinte biztosan gyógyíthatatlan.
Bester feláll és odamegy Sheridan háta mögé az ablakhoz.
- Carolyn hajadon ! Nincsen családja. Soha senkije nem volt, csak én.
- Tudom. Tudom milyen elveszíteni valakit. Megtalálni, aztán megint elveszíteni. Senkinek se kívánnám, még magának se. Bármennyire szeretném. Harminc telepatát választottunk ki a feladatra. Százból harmincat. Carolyn még a Babylon 5-ön van. Amint elsimulnak a dolgok, hazaszállítják.
Bester megfordul, leül, majd ennyit mond :
- Köszönöm.
- Ne köszönje, még nem végeztünk. Ismerem magát. Bár Clarknak vége, tovább rakja a telepatáit hatalmi pozíciókba. És ha eljön az ideje, megdönti a kormányt.
- Hahahahaha ! Maga félrebeszél kapitány !
- Vagy vár néhány évet amíg lenyugszik a helyzet, és háborút indít a telepaták és a civilek közt. De a végén Mr. Bester veszíteni fog.
Bester felveszi a zavarókészüléket az asztalról.
- Meglátjuk !
- Feltéve, hogy megéri... Mr. Garibaldi személyes ügyeket intéz a Marson. Ha kész van, gondolom maga következik. És őszintén megmondom, inkább a maga mesterlövészeivel találkoznék mint vele. Nem tudom hogy akarja rendezni a számlát, de az biztos, hogy kreatív, szines és nagyon kellemetlen lesz.

Garibaldi a Marson éppen egy szemüveges, irodakukacnak kinéző emberkét szorongat.
- Ááh ! - kiabál a szerencsétlen. Mondtam nem értem miről beszél...
- Akkor talán elmagyarázom még egyszer !
- Ááá !
- A neve Lise Hampton. A Mars leggazdagabb polgárának a felesége, de nem tudta hová forduljon, megkereste a maffiát a Marson. Megpróbált távozni a bolygóról, csakhogy nem sikerült, mert megnőtt az étvágyuk. Úgy döntöttek, hogy megpróbálják még pár millió creditre megvágni.
- Nem értem miről beszél - hajtogatja az emberke.
- Tényleg ? Maga a legnagyobb pénzmosó a Marson Max ! Aki egy kis pénzt akar eltüntetni, az magához jön.
- Ö... Nem lehet...
- A nevet Max ! - ordít rá Garibaldi. Megadja a nevet és akkor nem töröm el a gerincét.
- Kinyírnak ! - tiltakozik Max.
- Akkor döntse el maga mi a jobb. Gyorsan meghalni, vagy egész életében szívószállal táplálkozni.

Egy űrsikló repül a hipertérben egy Fehér Csillaghoz, majd Londo és G'Kar lép be Delennhez az űrhajón lévő kis tanácsterembe.
- Hello Delenn ! - mondja Londo.
- Nagykövet ! Vagy azt kéne mondanom császár ? De még nem... - mondja határozatlanul Delenn.
- Ön már hallotta ? Én is csak most tudtam meg !
- Manapság gyorsan terjednek a hírek. G'kar, Londo, foglaljanak helyet !
- Van valami hír Sheridanről ?
- Nem. Egyelőre semmi újat nem tudok. Hamarosan itt lesz a Szövetségen Kívüli Világok Ligájának többi nagykövete is és... de elsőként önöknek akartam megmutatni. Nagy szükség van a támogatásukra - magyarázza Delenn miközben papírlapokat ad át Londonak és G'Karnak. A kormányaiknak jelentős befolyása van a Ligában.
- Biztos ebben Delenn ? - kérdezi G'Kar mikor elolvassa a papírlapra írt szöveget.
- Igen. Ez az egyetlen megoldás.
- Hihihihihihihi - nevetgél a szöveg láttán Londo, miközben a helységben járkál.
- Én ebben nem látok semmi vicceset Londo ! - mondja neki méltatlankodva Delenn.
-Persze, persze ! Igaza van, nem is az csak éppen hehehehe ritkán érint meg az élő történelem, olyan... bódító, az ember megrészegül hehehehe ! Tudja hogy a puszta ötlet is megkérdőjelezi az épelméjűségét ?
- Lehet ... - válaszolja Delenn, majd a Liga éppen érkező nagyköveteihez fordul - kérem, jöjjenek be !
- Igen, jöjjenek be - helyesel Londo. Delenn fantasztikus javaslattal állt elő. Remélem hoztak pótalsóneműt is. Szükség lesz rá ha elolvasták. Hihihihihi.

Sheridan kapitány a tanácsteremben sétál, ahol nemrég még Besterrel találkozott. A Földi Erő egyik tábornoka lép be.
- Kapitány !
- Tábornok ! Elegem van a várakozásból ! Ha vádat akarnak emelni, kérem tegyék.
- Megkezdjük a tanácskozást. Az elnöknő várja. Szeretne beszélni önnel. Feltéve, ha nincs más programja.
- Nem, nem. rendben ! - válaszolja Sheridan.
Nyílik az ajtó, az őr elkiáltja magát. Vigyázz ! Luchenko elnöknő érkezik a helységbe.
- Pihenj ! - mondja a katonáknak, majd Sheridanhez fordul. Kapitány, szép kis felfordulást okozott. A Földi Erő fele azt akarja, hogy vállon veregessük és kitüntessük. A másik fele le akarja lövetni. Politikusként tudok kompromisszumot kötni. Ami azt is jelenti, hogy először kitüntetem önt, aztán lelövetem. Bevallom az ötletben volt valami csábító amikor néhány órája megemlítettem a vezérkarnak. Foglaljon helyet.
- Igen.
Az elnöknő majd a kapitány is helyet foglalnak az asztalnál.
- Nem kertelek kapitány. Clark elnököt nem bírtuk leállítani. Sokan fel akartunk lépni ellene, de várnunk kellett a megfelelő alkalomra.
- Már megbocsásson hölgyem, de az alatt ártatlan civilek haltak meg - ellenkezik Sheridan.
- A bolygónk biztonságára is gondolni kellett. Ha gyengének látszunk, az veszélybe sodorta volna a Földet. Nem kockáztathattuk meg. Az emberei mindenütt ott voltak. Azonnal megtudta volna ha készülünk valamire. Paradox módon azzal hogy elszakadt, ön volt az egyetlen, aki úgy tudott lépni ellene, hogy nem tudott róla semmit. Ezért lett a rögeszméje. A Babylon 5-öt nem tudta ellenőrizni. Igen, ön megmentett életeket, nem akarok én az erkölcsről vitatkozni kapitány. Akár igaza volt, akár nem, ön fegyverrel fordult a saját kormánya ellen. Ez a legjobb esetben lázadás. Rosszabb esetben árulás.
- Tehát erkölcsileg igazam volt, de politikailag kellemetlen vagyok.
- Az hogy kellemetlen, az még enyhe kifejezés. Most rendet kell tennünk. Megtehetjük a segítségével, vagy anélkül.
- Mit várnak tőlem ? - kérdi Sheridan.
Az elnöknő feláll, járkálni kezd, miközben folytatja.
- Holnap reggelre sajtókonferenciát hívtam össze. Meg kell jelennie. Az eseményt közvetíti az ISN. Elmondja, hogy mindazt amit tett, a Föld érdekében tette. De a lelkiismerete nem engedi meg, hogy továbbra is a Földi Erő kötelékében maradjon. Felajánlja az azonnali lemondását, és én gondoskodom arról, hogy tiszteletben, megbecsülésben távozzon a hadseregből. Emellett amnesztiát kap minden tisztje és a legénység, amely önnél szolgált a válságban. De mennie kell.
- Ha nem vagyok hajlandó ?
- Akkor fegyelmivel szereljük le. Vádat emelünk maga ellen és haditörvényszék elé állítjuk. Ugyanez áll Ivanovára és a többiekre. És gondoskodom arról, hogy a katonai törvényszék tagjai a keményvonalasok közül kerüljenek ki. Ne higyje, hogy ez pusztán magánbeszélgetés. Nem az. Az egészben az a legrosszabb, hogy helyesen cselekedett.
- Hm... - mosolyodik el Sheridan.
- Csakhogy rossz eszközökkel - folytatja az elnökasszony. Törvénytelen módon. És most ennek az árát kell megfizetnie. Tudom, hogy ez nem jó így - mondja az elnökasszony és leül a Sheridan melletti székre. De ez már csak így van... Na szóval ? Melyiket választja ?
Elég hosszú szünet telik el, mire Sheridan válaszol.
- Írásba adja, hogy a legénységem amnesztiát kap ? - kérdezi, felsóhajt, majd döntésre jut.
- Lemondok.

Ismét a Marson vagyunk. Egy ajtón kívülről kopogás hallatszik.
- Bújj be ! - mondja egy dagadt pasas a belső helységben.
Az ajtót az egyik társa kinyitja, kinéz, egy fiatalembert pillant meg.
- Gyere be ! Mondtad hogy itt van ?
- Igen mondtam.
- Mennyit ér nekik hogy élve visszakapják mielőtt... - kérdezi a dagi, de újabb kopogás hallatszik.
Mikor kinéznek és kinyitják az ajtót, senkit nem látnak, csak egy a földre helyezett kocka alakú kis csomagot. Az ajtót kinyitó férfi érdeklődve felveszi és behozza.
- Mi a fene az ? - kérdi a dagi. Az meg micsoda ? Mutasd !
Miközben a kis csomagot vizsgálgatják, az hirtelen vicces hangot ad ki, majd felrobban. A szobában levők megijednek a nem várt eseménytől. Ekkor több helyről robaj hallatszik, őrszemek törnek be a helységbe a meglepetést kihasználva és denbokjaikkal alaposan elverik a bentlévőket. Garibaldi nyomul be velük, kezében egy PPG-vel halad helységről helységre, látszik, hogy valakit keres.
- Lise ! Lise ! - kiáltja, majd berúg egy ajtót, de nincs ott senki. Ládák és kacatok között keres tovább.
- Lise ! Lise hol vagy ?
- Itt vagyok ! - hallatszik halkan egy bezárt, 58-as számú ajtó mögül.
- Menj el az ajtótól ! - kiáltja oda neki Garibaldi, majd a PPG-vel szétlövi a zárat. Berúgja az ajtót, majd magához öleli Lizt.
- Tudtam ! Tudtam, hogy eljössz értem ! - mondja neki az asszony.
- Menjünk innen ! - sürgeti Garibaldi, majd elhagyják a bűnözők tanyáját.

Ugrókapu nyílik, amelyből egy Fehér Csillag repül ki. Az űrhajó fedélzetén Delenn ül egy asztalnál. Lennier érkezik a helységbe és helyet foglal mellette.
- Delenn.
- Megtörtént Lennier ! A többiek is megszavazták. Ha összehozzuk, száz évig fogják emlegetni ezt a napot !
- Bárcsak Marcus megérhette volna ! Be kell vallanom, hogy megszoktam hogy állandóan itt van mellettünk. Ö már hozzánk tartozott.
- De amíg emlegetjük a nevét, mindig hozzánk tartozik. - válaszolja Delenn. 
- Hmm...
- A szíve szavát követte. Hányan mondhatjuk el ezt ? Az őrszemmé válása előtt nehéz élete volt. Magát okolta a bátyja haláláért és még sok minden másért. Talán... Ivanova megmentésével megtalálta a lelki békét.
- Delenn, hallottad, hogy Ivanova mit mondott végül ? Minden szerelem viszonzatlan...
- Igen, hallottam - válaszolja Delenn és megsimogatja Lennier arcát. Téved persze...
- Persze, téved... - mondja maga elé Lennier, miközben Delenn elhagyja a helységet és az ajtóból visszanéz.

A Fehér Csillag a Föld légkörébe lép be, majd az ISN műsorát látjuk.
- Tudósításunkat a Föld Dóm elnöki lakosztályából folytatjuk - mondja a bemondónő. A jelenlévők tapsolnak, majd helyet foglalnak. Luchenko elnökasszony lép az emelvényre, a mikrofonhoz. Miközben elkezdi beszédét, a kamera végigpásztáz a jelenlevő a vendégeken. Balra Delennt, Londot és G'Kart látjuk egymás mellett ülve, jobbra Sheridan kapitány és Foote tábornok foglal helyet. 
- Földi polgártársaim, tisztelt vendégek ! Azért jöttünk ma össze, hogy megemlékezzünk azokról, akik részt vettek a nemrégen lezárult harcban. Akik úgy harcoltak, ahogy hitük és meggyőződésük diktálta. Nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Vagy olyan parancsokat hajtanak végre a feletteseik utasítására amelyek ellentétben állnak a lelkiismeretükkel, vagy szembeszállnak velük. Mindkét fél sokat kockáztatott és sokat szenvedett. De végeredményben mindkét fél ugyanazért harcolt. Hogy megvédje és megóvja a Földet. Amelyet büszkén nevezett hazájának. A rendkívül kényes és ellentmondásos forgatag középpontjában ott állt egy feddhetetlen hírű, becsületes és bátor ember. A feladata rendkívül nehéz volt. Ám nagy körültekintéssel járt el, hogy megkímélje tiszttársainak életét. Bármit is hallottak, a szívében soha nem hagyott el minket. Átadom a szót John G. Sheridan kapitánynak.
Sheridan a díszegyenruháját viseli, taps hangzik fel, amikor kezet fog az elnöknővel és felváltja őt a szónoki emelvényen. 
- Köszönöm elnökasszony ! - mondja, aztán ránéz a nem messze helyet foglaló Delennre. Annakidején azért léptem be a Földi Erőbe, mert valami nagy ügyért szerettem volna harcolni. Amiben hihetek. Ez a hit vezérelt a Mars-lázadásokban, a minbari háborúban és a csatában, ami miatt összegyűltünk. Két dolog vezérelt. A Föld iránti szeretet és a kötelesség. De mi a teendő, ha ez a kettő már nem esik egybe ? A Babylon 5-ön jöttem rá, hogy van alternatíva, következmény és felelősség. Megtanultam hogy vannak akternatíváink, még ha nem is ismerjük fel őket. És hogy a döntések következményekkel járnak nem csak magunkra, hanem másokra is. A következményekért vállalnunk kell a felelősséget. A beosztottjaim és én döntöttünk. Aközött amit helyesnek mondtak, és amit helyesnek hittünk. Én most vállalom a felelősséget a döntésemért. Szeretem a Földet. És eme szeretet miatt fel kell áldoznom a hivatásomat. A személyem folyamatosan arra emlékeztetne, mi osztott meg bennünket. Ahelyett, hogy mi köt össze. És ebből az okból és mivel Luchenko elnök nagylelkűen amnesztiát ajánlott minden beosztottamnak, ezennel bejelentem visszavonulásomat a Földi Erőtől.
A hallgatóságon moraj fut végig, majd egy kis szünet után Sheridan folytatja.
- Abban a reményben, hogy akik az ellentétes oldalon harcoltak félreteszik a különbségeket és az együttműködés szellemében összefognak. Mert mindannyian a Föld gyermekei vagyunk. Köszönöm.
Újból Luchenko elnökasszony lép a mikrofonhoz.
- Eme különleges nap tiszteletére a Szövetségen Kívüli világok Ligája is szeretne szólni az egybegyűltekhez. Nagykövet... 
G'Kar áll fel és megy oda a mikrofonhoz.
- Az elmúlt években mindannyian nagyon sokat tanultunk a Földtől. A saját példájukon keresztül mutatták meg, hogy az erő azok összefogásának eredménye, akik egy közös célért működnek együtt. Az emberek közösségeket formálnak. Ebben a szellemben szavaztuk meg, hogy oszlassuk fel a Szövetségen Kívüli Világok Ligáját és hozzunk létre egy új szövetséget, melynek alapja a kölcsönös együttműködés és tisztelet. Egy szövetséget, amelyet több különböző világ hoz létre. Azzal a céllal, hogy szebb jövőt építsen. És ennek érdekében önkéntesen alávetik magukat egy közös írányító testületnek. Nagykövet... 
Most Delenn megy oda a mikrofonhoz, hogy az új szövetségről beszéljen.
- A szövetség segíti az elmaradottabb világok fejlődését, javítja a kapcsolatokat a fajok között és fejleszti a szabad kereskedelmet. Elsősorban igyekszik fenntartani a békét. A zászlóvivője egy emberi és minbari csoport, akiket arra képeztek ki, hogy a kötelesség, becsület és béke eszméjét szolgálják. Az ő kezükbe helyeztük azt a flottát, amelyet a létező legmodernebb hajók alkotnak most, hogy az Elsők elmentek.
Ekkor távoli dübörgés hallatszik, amely egyre erősödik, olyannyira, hogy az asztalokon levő üvegpoharakban rezegni kezd a folyadék. A Föld Dóm felett sok hajóból álló Fehér Csillag flotta húz el.
Delenn közben folytatja : - A nevük minbariul Anla'Shok. Az önök nyelvén ők az Örszemek. 
Az ablaknál álló résztvevők csodálkozva nézik az égen tovavonuló hatalmas flottát.
- Békében jönnek és csak oda, ahova hívják őket. Segítenek védekezni a kalózok és a hódítók ellen. A hadseregekkel együttműködve védelmezik a határaikat. De ne feledjék ! Mindig az igazságosságra törekedve. Ha valaki agressziót tervez valamelyik szomszédja ellen, az Örszemek óhatatlanul is tudomást szereznek róla. Ha a szövetség más tagjai beavatkoznak a megtámadottak érdekében, az Örszemek tájékoztatják őket, de közvetlenül nem avatkoznak be. A céljuk a béke megteremtése, nem erőltetése. Ez egy politikai és gazdasági szövetség. Nem katonai erőn alapszik. A nyereség, amelyet a békés együttműködésen nyerünk, sokkal nagyobb, mint amit katonai erővel el lehetne érni. A szövetség tiszteletben tartja a tagok azon jogát, hogy otthon a saját belátásuk szerint kormányozzanak. A szövetség tagja ugyanakkor köteles elfogadni az idegen világok iránti kapcsolatokra vonatkozó közös etikai kódexet, különben minden előnyt elveszít. Végül minden fajnak jogában áll önkénteseket küldeni az Örszemek közé, ezáltal biztosítva a szervezet semlegességét. És mindannyian elfogadjuk az Örszemeket legfelsőbb hatóságnak. Elnökasszony, tisztelt vendégek, ezennel meghívom önöket az új szövetségbe. Amennyiben visszautasítják, akkor békében, a döntést tiszteletben tartva távozunk, de ha elfogadják, meggyőződésünk, hogy új korszak köszönt be. A béke és a fejlődés kora.

Londo, Delenn és G'Kar Luchenko elnökasszonnyal annak dolgozószobájában tárgyalnak.
- A meghívás az új szövetségbe csábító nagykövet. De a tábornokaink szkeptikusak a szövetség semlegességének tekintetében.
- Tökéletesen megértem elnökasszony - mondja Londo. Ebben a szobában senki sem gyanakvóbb, mint én. Nincs büszkébb faj, mint a kentauri. De elegünk van a háborúból és hisszük, hogy ez segít megőrizni a békét.
- Igen, a béke szép fogalom. De a közvélemény és a tábornokok meggyőzéséhez konkrétabb előnyöket kell felmutatnom.
- Megkapja - mondja Delenn. A múltban a technikai újításainkat megtartottuk magunknak. A jóakarat jeleként megmutatjuk, hogyan lehet energiamezők segítségével gravitációt létrehozni a hajókon. Így gyorsabb és hatékonyabb hajókat építhetnek, amelyeknek nem kell forogniuk.
- Mint a kereskedelemre támaszkodó űrutazó faj tagja - szólal meg Londo - nyilván belátja az előnyeit.
- Természetesen - válaszolja Luchenko elnökasszony. Ha úgy döntünk, hogy érdekel minket a javaslat, kihez forduljunk ? Önökhöz ?
- Nem - mondja Delenn. Mi hárman csak a szövetség tanácsadó testülete vagyunk. Van választott elnökünk, ahogy önöknek is.
- És hol találhatom meg az elnököt ?

A következő jelenetben Sheridan kapitányt látjuk, amint a tanácsteremben várakozik, lábai az asztalon. Foote tábornok lép be.
- Kapitány !
- Fura dolog a visszavonulás... Az ember épphogy eldönti hova menne nyaralni, máris beállítanak egy új állásajánlattal.
- Hol van az amnesztialevél ?
- Ó... A másolatát szétosztottam az újságírók közt. Az eredeti pedig biztos helyen van.
- Egész idő alatt tudta, hogy ez lesz a vége igaz ?
- Heh... A lényeg az volt, hogy megvédjem a legénységemet a megtorlástól. Ami az új állást illeti, hát... reméltem, hogy a ligás világok összefognak, de sose lehet tudni. Azt hiszem a háborúban megtanulták, hogy jobb együtt, mint külön.
Sheridan felveszi a kabátját, megnézi a tükörben jól áll-e rajta az egyenruha, megsímogatja a haját, majd folytatja a magyarázatot.
- Hónapok óta építgetjük, lépésről lépésre. Egyre jobban támaszkodtak az Örszemekre és egymásra. De ha a szövetség ellen szavaztak volna, vagy valaki mást akarnak, nekem úgy is jó.
Foote tábornok kinyitja az ajtót és kimegy a folyosóra, utána Sheridan is.
- Tábornok...
A folyosón Delenn-nel találkoznak.
- John ! Jött valaki, akit biztosan szívesen látsz.
Sheridan örömmel veszi észre rég nem látott édesapját. Megölelik egymást.
- Á ! Szia ! Hahaha... Ó, jól vagy ?
- Jól vagyok fiam. Amint megszöktél, nagyon kedvesek lettek hozzám. Rájöttek, hogy rossz oldalon állnak és ha bármi lesz velem, fizetniük kell.
- Azt meghiszem ! Hogy van anya ?
- Még nem találkoztam vele. Barátoknál van Minneapolisban.
- David Sheridan Delennhez fordul.
- Úgy hallom ön lesz az új menyem.
- Igen ! - válaszolja Delenn.
- Isten hozta a családban !
- Köszönöm ! Jó dolog végre igazán tartozni valahová.
Foote tábornok visszatér és megszólítja Sheridant.
- Kapitány ! Öö... Elnök úr... Luchenko elnökasszony várja önt uram.
- Köszönöm.
Az apja csodálkozva néz rá.
- Elnök úr ?
- Hát... - Sheridan széttárja a karját.
- Egy újabb hosszú történet - mondja végül az apja. Remélem lesz időd elmesélni...
- Időm akár a tenger.
- David Sheridan átöleli a fiát és Delennt, majd így együtt mennek tovább a folyosón.

ISN híradást látunk, a képernyőn Jane Egon.
- Jó estét ! Mai adásunkat egy különleges jelentéssel kezdjük, amely szintén szorosan kapcsolódik a Babylon 5-höz. Suzanna Luchenko elnök ma találkozott az újonnan megalakult Csillagközi Szövetség képviselőivel. A történelmi jelentőségű lépés azt jelenti, hogy a Föld csatlakozik a szövetséghez.
A képernyőn látjuk, amint az elnökasszony Örszemekkel fog kezet, miközben Jane folytatja a híradást.
- Ugyanezen a sajtókonferencián a Csillagközi Szövetség újonnan megválasztott elnöke John Sheridan meglepő bejelentést tett.
A kamera Sheridan elnökre vált, a háttérben Delennt is látni.
- Ahhoz, hogy beléphessünk a szövetségbe, a kolóniák jogait is tisztelni kell. Ha a lakosságuk többsége a függetlenségre szavaz, azt el kell ismerni. Luchenko elnökasszony ma délután írja alá a rendeletet, amelyben a Marsot szabad, független világnak nyilvánítja.
- Ezt természetesen a Szenátusnak is ratifikálnia kell - veszi át a szót Sheridan elnöktől Luchenko.

Az adás megszakad, mikor Garibaldi megnyomja a távirányító gombját. A Marson Lise Hamptonnal fekszik az ágyban és épp az ISN-t nézte.
- Szóval ?
- Szóval ?
- Eldöntötted már hogy visszamész-e a Babylon 5-re ? - kérdezi Lise.
- Hmmm... Nem, még nem. Zack ura a helyzetnek. Nem akarom elkapkodni a döntést. Öt éve nem voltam szabadságon. Pár napot megérdemlek.
- Segítségre lenne szükségem a konszern működtetéséhez... - mondja neki Lise.
- Ah... Ha vállalom, azt mondják a pénzedért vettelek el.
- Hahaha - nevet Lise. Hadd mondják ! Elmondom a valódi okot.
- Igen ? És mi az ?
Lise valamit a fülébe súg, aztán csókolgatni kezdi Garibaldit.
- Á... Ne, ne csináld ezt, ne... ugyan, mindjárt feljön a Nap, végre aludnom is kellene egy kicsit...
De ebből nem lesz semmit, mert magukra húzzák a takarót és ott folytatják, ahol nemrég abbahagyták...

Ismét az ISN híradását látjuk.
- A Babylon 5-höz kapcsolódó hír, hogy John Sheridan utolsó, a Földi Erő kötelékében tett döntésével Suzan Ivanovát előléptette kapitánnyá. Ivanova egy közeli barát halálára és más személyes okokra hivatkozva áthelyezését kérte egy új Warlock típusú rombolóra egy egy éves próbaútra. Ivanova kapitány néhány órával ezelőtt csak annyit mondott : El kell döntenem hová húz a szívem, mielőtt döntök a folytatásról.
A szöveg közben Ivanovát látjuk, amint a Babylon 5 egyik megfigyelő helységéből néz kifelé. A kamera először az űrből közelít felé, majd a helységben hátulról körbejárja.


Egy Fehér Csillag fedélzetén, Londo és G'Kar ülnek a nagyméretű képernyő előtt. Londo kezében egy pohár ital, G'Kar pedig rizst eszeget, miközben az ISN adását nézik.
- A ma reggeli sajtókonferencia után Sheridan és Delenn elindult a Babylon 5-re - olvassa a híreket a bemondónő. A pletykák szerint az egyik Fehér Csillag fedélzetén megtartották kézfogójukat. A források szerint az újonnan megalakult szövetséget a Babylon 5-ről irányítják, amíg az állandó főhadiszállást fel nem építik Tuzanorban a Minbaron. 

 
- Na ebből elég - szólal meg Londo és kikapcsolja az adást. Szóval ... milyen érzés történelmet írni ?
- Nem kell azt írni. Elég, ha túléli az ember - válaszolja G'Kar.
- G'Kar ! Ön igazán lehangoló !
- Köszönöm !
- És ne egye már azt az izét ! Azt se tudja micsoda !
- Ez rizs. Úgy hívják.
- Hmm... Igen ... És nem gondolja hogy ha ehető lenne, akkor nem szórnák az emberekre ?
- Ah ! - legyint G'Kar.
- Ami az esküvői ceremóniát illeti, az emberek felettébb különösek. De azért... nem akármilyen pár igaz ?
- Bizony ám ! Hm...
- Hihihi - nevetgél Londo - az ember legszívesebben meglesné őket. Hogy hogy boldogulnak...
- Khm...
Londonak ekkor hirtelen feltűnik valami...
- G'Kar ! A mesterséges szeme, amit Dr. Franklintől kapott... Hol is van ? - kérdezi a narn nagykövettől.
G'Kar zavarában elmosolyodik, de nem szól semmit... 

Delenn és Sheridan hálószobájában egy üvegasztalra helyezve G'Kar műszemét pillantjuk meg. Aztán a kamera lassan átfordul az ágyban egymást átölelve fekvő párra...




A Babylon 5-höz közelít a Fehér Csillag. Delenn hangját halljuk, amint az epilógust mondja.
- A kettőezer kettőszáz hatvanegyes földi esztendő vége felé jártunk. Mindannyiunk számára egy új kor hajnalán. Véget ért egy fejezet. Egy másik megkezdődött. A következő húsz év nagy változásokat, örömet és bánatot hozott. A telepata-háborút, a drakh-háborút. Az új szövetség ingott és repedezett, de végül kitartott. Mert amit erős alapra építenek, megmarad. És amit szeretnek, fennmarad.
És a Babylon 5, a Babylon 5 kitart !

További szereplők:

Joey Dente (Luko)
Denise Gentile (Lise Hampton)
Rance Howard (David Sheridan)
Michael Potter (Foote tábornok)
Beata Pozniak (Susanna Luchenko elnőkasszony)
Walter Koenig (Bester)
Alex Coro (Max)
Maggie Egan (ISN bemondó, Jane)
Julie Ow (Med Tech)