A Star Trek sikere immár több, mint 40 évre nyúlik vissza,  létét egy embernek köszönheti. Gene Rodenberry-nek. Ő egy olyan sorozatot képzelt el a '60-as évek elején, melyben kaland, tudomány és romantika együtt van jelen. Történeteit azonban nem a jelenbe, hanem a távoli jövőbe helyezte egy olyan világba, ahol az emberiség túltette magát a mai problémákon, annak a felismerésnek a hatására, hogy nincs egyedül az univerzumban. Roddenberry úgy képzelte el jövőnket, hogy a 2200-as évekre a Föld alapító tagja a Bolygók Egyesült Föderációjának, mely a mai Egyesült Nemzeteknek felel meg. Ennek a szervezetnek a rendfenntartó és katonai ereje a Csillagflotta, ami azon kívül, hogy katonai erő, az űr kutatásával is foglalkozik. A Star Trekből először egy pilot készült 1964-ben The Cage -- A kísérlet címmel, azonban az NBC akkori vezetői szerint a Star Trek túlságosan igényes és elgondolkoztató volt. A Cage aztán nem is került elő egészen 1988-ig, mikor maga Patrick Stewart (Jean-Luc Picard kapitány) mutatta be egy kétórás műsor keretein belül.

Hála Roddenberry  kitartásának, a Star Trek 1966. szeptember 8-án útjára indulhatott végre az NBC televíziónál. Az első részt még 78 epizód követte, de itt is - mint mindenben - a pénz határt szabott a sorozat kivitelének. Ez elsősorban a trükkökben és az idegen fajok gyenge kidolgozásában is meglátszott. Ezért aztán úgy próbálták a multikultúrális legénységet érzékeltetni, hogy a Föld különböző tájairól származó legénységi tagokat tettek az Enterprise-ra. Az akkori politikai helyzetnek megfelelően egy amerikai ember a hajó kapitánya, bizonyos James T. Kirk. A legénység azonban elég vegyes képet mutat. A sorozat talán legérdekesebb figurája Spock, az ember/vulkáni elsőtiszt, aztán ott van az állandóan zsörtölődő McCoy, a hajóorvos, Scotty, a skót származású csodagépész, Sulu, az ázsiai kormányos, Uhura, az afrikai kommunikációs tiszt és Csekov, az orosz navigátor. Roddenberry a legnagyobb kockázatot azzal vállalta, hogy az Enterprise hídjára felengedett egy afrikai nőt, aki egyenrangú a férfi tisztekkel. Ne feledjük, 1966 a fekete polgárjogi, és a női egyenjogúsági mozgalom ideje. Azonban ezt a gesztust még Martin Luther King is nagyra becsülte. A másik kockázatot az orosz navigátor jelentette, mert 1966-ban ugyan kinek jutott volna eszébe, hogy a nyugattal valaha is békét köt a Szovjetunió? A Szovjetunió egyébként a Klingon Birodalom képében jelenik meg a Star Trekben, akik mindig a Föderációra törnek. 1969-ben végül a Star Trek abbamaradt, elsősorban pénzügyi okok miatt. Persze az is igaz, hogy a Star Trek akkoriban nem volt igazán sikeres, de az állandó ismétléseknek köszönhetően ez idővel megváltozott. A sorozat vetítésének utolsó évében, 1969-ben az NBC több mint 1 millió levelet kapott a rajongóktól a folytatást követelve. Mégsem ez történt.

Ezzel véget is érne e cikk, de Roddenberry nem adta fel. 1972-ben az amerikai trekkerek megrendezték első convention-jüket - ma mi is ebből kiindulva hívjuk összejöveteleinket con-nak - ahol még maga Isaac Asimov, Roddenberry közeli barátja is megjelent.

1973-ban pedig az NBC - micsoda változás - bemutatta a Star Trek: The Animated Seriest, mely Kirk és legénysége új kalandjait mutatta be rajzfilm formájában, az eredeti szereplők hangjaival.

1976-ban a NASA annyi levelet kapott a trekkerektől, hogy kísérleti űrrepülőgépét kénytelen volt Enterprise-ra keresztelni. 1979-ben a Pocket Books megvásárolta a kizárólagos jogot a Star Trek könyvek kiadására. Ettől kezdve napjainkig közel 40 millió(!) darab könyvet adtak el a négy sorozat szereplőinek kalandjairól, a világ különböző nyelvein.

Maradjunk még 1979-nél, ugyanis ebben az évben a Csillagok Háborúja és a Harmadik Típusú Találkozások sikerén felbuzdulva a Paramount Pictures elkészítette a Star Trek: The Motion Picture -- A Film című egész estés mozit és bár a rajongók szerint ez a film nem igazán illik a Star Trek univerzumába, kasszasiker lett belőle, ami nem is csoda, hiszen Roddenberry saját bevallása szerint akkor ez a film annyiba került, hogy abból az Apollo 11 útját is nyugodtan finanszírozhatták volna.

1982-ben a Paramount-nál elkészült a második mozifilm, a Star Trek: The Wrath of Khan -- Khan haragja címmel, mely érdekes folytatása az Eredeti Sorozat Space Seed című epizódjának.

1984-ben készült el a harmadik mozifilm a Star Trek: The Search for Spock -- Spock nyomában címmel, melyben Spock feltámad halottaiból.

1986-ban, amikor a negyedik film - a Star Trek: The Voyage Home -- A Hazatérés - forgatása folyt, Roddenberryt felkérte a Paramount arra, hogy indítson egy új sorozatot egy új nemzedéknek, egy új nemzedékkel.

1987-ben, Star Trek: The Next Generation -- Az Új Nemzedék néven aztán új sorozat debütált az amerikai televízióban. Ez a sorozat 80 évvel az Eredeti Sorozat utánra datálódik és egy jobban kidolgozott univerzumot tár elénk. A hajó, melyen a történetek játszódnak megtartotta az Enterprise nevet , de ez már egy teljesen új csillaghajó, egy még különlegesebb legénységgel, mint az Eredeti Sorozaté. A Föderáció itt is, mint az első sorozatban, a civilizált világok védője és a tudományos haladás jelképe. Ennek jegyében a legénység is elég összetett. Lényeges különbség, hogy itt amerikai helyett francia származású ember a kapitány, egy bizonyos Jean-Luc Picard, akit a kiváló angol származású Shakespeare-színész, Patrick Stewart alakít. Picard, Kirkkel ellentétben a diplomáciát tartja elsődleges fegyverének. Aztán persze ott vannak az idegen fajok képviselői, akik szép számmal vannak jelen a hajón. Például a klingon biztonsági tiszt, Worf - hivatkozásként a Szovjetunióval történt enyhülésre - és a telepatikus betazoid fajhoz tartozó tanácsadónő, a szép Deanna Troi, akinek a posztja még fel sem merült az Eredeti Sorozatban. Természetesen a legénység java földi, de továbbra is minden kontinensről jelen van valaki. Az elsőtiszt William T. Riker amerikai, - aki fellépését és jellemét tekintve az Eredeti Sorozat Kirk-jének hasonmása is lehetne - a főgépész, Geordi LaForge afrikai, aki vak és nevét egy rajongóról, bizonyos George LaForge-ról kapta, valamint a másodtiszt, Data egy android, aki talán a sorozat legérdekesebb figurája, és akit Roddenberry közeli barátja, Isaac Asimov tiszteletére írt bele a sorozatba. A nők szerepe is megnőtt ebben a sorozatban. Például a már említett tanácsadónő, vagy a főorvos, Dr. Beverly Crusher, vagy említhetnénk az ukrán származású biztonsági főnököt, Natasha Yart, aki sajnos az első évaddal elhagyta a sorozatot, hogy posztját a klingon Worfnak adja át. A nők általánosan is nagyobb szerepet kaptak itt, mint az Eredeti Sorozatban, valamint az ellenfelek határvonala is átalakult. A klingonok már nem a Föderáció ellenfelei - megint a szovjet kapcsolat - viszont ott vannak a romulánok, a kardassziaiak és a félelmetes Borg. A sorozat 7 évig volt a tévé képernyőjén, aztán átköltöztek a mozivászonra, de addigra már megkapta az Emmy és a Nebula díjakat. A legénység kalandjait eddig négy mozifilmen láthattuk; a Star Trek: Generations -- Nemzedékek 1994-ben, a

Star Trek: First Contact -- Kapcsolatfelvétel, 1996-ban,

a Star Trek: Insurrection -- Űrlázadás

1998-ban,

és a Star Trek: Nemezis 2002-ben készült el.

1988-ban a Universal Studios megnyitotta a Star Trek: Exhibit élő kiállítást, ahol a látogatók személyesen élhetik át azt, amit hőseink is.

25. évforduló 1991. szeptembere. A Star Trek 25. Születésnapját ünnepli. Óriási műsort rendeznek, melyre még Hollywoodban is ritkán van példa. Néhány hónappal később meghal Gene Roddenberry, a Star Trek atyja, helyére Rick Berman kerül. Ugyanebben az évben mutatják be a Star Trek: The Undiscovered Country -- A nem ismert tartományt, mely addig a legsikeresebb film lesz.

Az Új Nemzedéket egy új sorozat követte a Star Trek: Deep Space Nine -- Kilences Űrállomás. A Deep Space Nine - mint a nevében is benne van - nem egy csillaghajón, hanem egy volt kardassziai űrállomáson játszódik. Miután a kardassziaiak kivonultak egy Bajor nevű, 50 évig megszállás alatt tartott bolygóról, Bajor a Föderációtól kért békefenntartói segítséget. Ismerős helyzet nem? Az állomás tisztjei nem éppen a Csillagflotta elitje, mint az Enterprise-é, hiszen az Enterprise mégiscsak a Csillagflotta zászlóshajója. A DS9 legénysége emberközelibb, árnyaltabb, esendőbb tagokból áll. Az állomás parancsnoka, Benjamin L. Sisko fekete amerikai, ami az első ilyen eset még a Star Trekben is. Az idegen fajok itt is szép számmal megtalálhatóak. Például a tudományos tiszt, a szép Jadzia Dax egy ún. szimbiótát hordoz magában, a bártulajdonos, Quark egy profitéhes faj, a ferengik képviselője, az állomás elsőtisztje Kira Nerys, egy volt bajori terrorista, az állomás biztonsági főnöke Odo, egy alakváltó, az állomás főorvosa, szebbik nem lelkes híve, Dr. Julian Bashir és a főgépész az ír származású Miles O'Brien, aki sokáig az Enterprise-D transzporterfőnöke volt, a harmadik évadtól csatlakozik a legénységhaz Worf is, akit az Enterprise-ról helyeznek át. Majd a hetedik évadban megismerhetjük Ezrit is aki a Dax szimbióta hordozója lesz Jadzia halála után. Az álló helyszín miatt a sorozatban már ki tudott alakulni egy folyamatos kerettörténet. Az évadokon át meglátjuk, hogy hogyan mérgesedik el a helyzet - ismét - a Föderáció és a Kardassziai Unió között, és hogy a galaxis átellenes feléből Odo faja - egy magát Dominionnak nevező nagyhatalom - milyen fenyegetést kezd jelenteni az állomásra és rajta keresztül a Föderációra is. A Dominionnal folytatott háború a sorozat végével fejeződött be, melynek kimenetele a Föderáció és az Alfa Kvadráns többi fajának számára pozitív kimenetelű lett.

A DS9 után ujra csak egy Csillaghajó kalandjait követhetjük soron, de azt a hajót Voyagernek hívják, mely nem titkoltan az Új Nemzedék stílusát akarta folytatni. Ez a Voyager nevű kutatóhajó viszontagságos útjáról szól, mely egy baleset következtében a galaxis túlsó felére kerül, és onnan próbál hazajutni. Hosszú útja során a legénység sok új fajjal - barátságossal és ellenségessel egyaránt - találkozik. A hajó kapitánya az eddigiektől eltérően egy nő(!), Kathryn Janeway, akinek bizony nincs egyszerű dolga. A Föderáció egyetlen hajójának parancsnokaként egy számára teljesen ismeretlen területről kell hazavinnie a legénységet. A multikulturális legénység maradt természetesen. Az elsőtiszt Chakotay, indián származású - az amerikaiak egyik gyenge pontja az indiánkérdés - a biztonsági tiszt, Tuvok fekete vulkáni, a műveleti tiszt, Harry Kim ázsiai, a főgépész, B'Elanna Torres ember/klingon nő, és persze az idegen fajok sem hiányozhatnak, például Neelix talaxiai, aki szívesen főzőcskézik a hajó étkezdéjében, és a hajó morális tisztjének tartja magát. Aztán ott van Kes, aki egy okampa, egy telepatikus faj képviselője és szerelmes Neelix-be, a későbbiek folyamán pedig egy borg, Seven of Nine is csatlakozik a legénységhez.A Voyager hét év kalandozás után, melyeben sok barátot, de talán még több ellenséget szerez visszatért az Alfa Kvadránsba.

Majd ezután következett az Enterprise sorozat, amit az alkotok 80 évvel az Eredeti sorozat elé helyeztek. Ekkor még nyoma sincs a Bolygók egyesült Föderációjának, sem a Csillagflottának. Az Enterprise NX01 az első olyan hajó, amivel az ember kijut a meszi űrbe. Kapitánya Jonathan Archer egy ambiciózus földi ember, akinek apja tervezte a hajót. Az elsőtiszt egy Vulkáni nő T'Pol. Az Orvosi tisz egy Denobulán Phlox. A hajó további személyzete mind földi.A tehetséges gépész Charles"Trip"Tucker. Malcolm Reed a fegyvermester. Hosi Sato, a fiatal nyelvzseni, aki a hajó tolmácsa. És Travis Mayweather a kormányos, aki már az uj kor szülötte, az űrben született.

Ezek után joggal felmerülhet a kérdés, hogy mi teszi a Star Treket rajongók és nem rajongók számára is érdekessé? A válasz egyszerűbb, mint azt bárki gondolná. A pozitív jövő látomása. Hogy élhetünk jobban, békésebben, egymást jobban tolerálva is, mint ma. A Star Trek attól lett és lesz Star Trek, mert etnikai, vallási, faji hovatartozástól függetlenül ugyanazt az intellektuális élményt nyújtja mindenkinek. A tévéhez szögezi a nézőt, aki egy-egy epizód megtekintése után még akár órákig is az adott rész hatása alatt áll, és elgondolkodik az abban látottakon. Ez az egyik ok. A másik az, hogy a Star Trek megpróbálja mai problémáinkat kivetíteni a jövőbe. A Borg fenyegetés például válasz az ember azon félelmére, hogy mai társadalmunk menthetetlenül kezd elgépiesedni, így talán egyszer ők kerülnek fölénybe és uralkodni fognak rajtunk. A DS9 háborúja a Dominionnal pedig az uniformizálódástól való félelmünket vetíti ki. A Star Trekben soha nincs igazán jó és igazán rossz oldal. Logikusan átgondolt és megalapozott érdekek ütköznek egymással, sokszor a mai Föld politikai helyzetét jelenítve meg. Ezt jelenti a Star Trek, és mindaddig ezt fogja jelenteni, míg akár egy ember is lesz a Földön, aki reményekkel telve tekint a jövőbe, hiszen a Star Trek rólunk, nekünk szól.